Kötelezettek köre:

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm. rendelet szerint a nagyvállalatoknak, nagyválalatnak minősülő vállalkozásoknak négyévente energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.

Mit tartalmaz az energetikai audit?

(1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a – villamos energiára vonatkozó – terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.

(2) Az energetikai auditnak – amennyiben az lehetséges – életciklus-költség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében.

(3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról.

(4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie

a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására,

b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására,

c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására,

d) a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására,

e)36 az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére,

f)37 az energiafelhasználás mérésére alkalmazott megoldások bemutatására és értékelésére, valamint e megoldások fejlesztésére vonatkozó javaslatokra.

g)38 az épülethasználat módjából adódó megtakarítási potenciál vizsgálatára.

(5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia, és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt.

(6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket:

a) beruházást nem igénylő (egyszerű),

b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális),

c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).

(7) Az energetikai audit kiterjedhet

a) az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire,

b) a támogatási és finanszírozási programokra, valamint

c) egy már meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési rendszerhez való csatlakozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatásra.